Magyarország Európai Uniós csatlakozása során, a jogharmonizáció keretében az áfa törvényben új fogalomként jelent meg az áfa-raktár „intézménye”, amely a csatlakozás során megszűnt vámszabad területi státust hivatott kisebb-nagyobb mértékben kiváltani.

A törvény az áfa-raktár területére betárolt közösségi termék értékesítését adómentesnek minősíti. Természetesen az áfa-raktárból kitárolt (értékesített) termékek esetében is hitelt érdemlően igazolni kell, hogy Magyarország területét ténylegesen elhagyta az adott árucikk. A gazdálkodók szempontjából ez annyit jelent, hogy a két gazdálkodó szervezet közötti értékesítés (akár lánc ügylet, akár háromszög ügylet keretében) egy áfa-raktár területén belül adómentesen megtörténhet!

Ezáltal megszűnik az ÁFA finanszírozási teher és egyszerűsödik az adminisztráció, mert az áfa-raktárt üzemeltető felelőssége igazolni a hatóság felé, hogy az oda be-, majd kitárolásra került termékek elhagyták az ország területét!
Az előzőek alapján nagymértékben csökkenthetők az ellátási lánc logisztikai költségei, lerövidül és tervezhetővé válik az áruk piacra kerülésének ideje.

Megszűnik az áfa finanszírozási teher, az adminisztrációs feladatokat, valamint a felelősséget átvállalja az ÁFA raktár üzemeltetője, ezáltal csökkentve a kiadásokat és a gazdálkodó üzleti kockázatát!

A csatlakozás után a vámhatóság nem lépteti ki a más tagállamba szállítandó árut, hanem fő szabályként a hazai adóalany eladó áfa nélkül értékesít, és a más tagállambeli adóalany vevő önbevallással fizeti meg az ott előírt áfa-terhet.

Az ÁFA visszaigényléséhez pedig a vevő által átvett szállítólevél, valamint a CMR fuvarokmány szolgál igazolásul. Azonban vannak olyan külkereskedelmi ügyletek, melyek során a közvetlen szállítás, és áru átvétel ténye nem valósítható meg, vagy gazdasági szempontból nem kifizetődő. Ezen ügyletek részére nyújt megfelelő megoldást az Áfa-raktár, amellyel a folyamatok egyszerűsíthetőek, és gazdasági szempontból is előnyösek.